A malmői sikerek után beszélgettünk KAP-pal.
Fantasztikus látni, hogy kis túlzással nem telik már el Regional magyar sikerek nélkül: legutóbb Kovács András szállította a bravúrt, aki vereséggel indította ugyan a napot Malmőben, utána azonban már veretlenül gyalogolt be a rájátszásba, ahol végül a Top 16-ban végzett. Vele beszélgettünk a versenyt követően.
Szia Andris! Egyike vagy azoknak, akik lényegében a kezdetek óta nemcsak hogy játsszák ezt a TCG-t, hanem a nemzetközi fronton is rendszeresen megmérettetik magukat. Korábban is voltak már erős eredményeid, de ez a malmői top cut bizonyára minden eddiginél kellemesebb emlék lehet. Te hol helyezed el ezt?
Sziasztok! Apróbb sikerekből hál’istennek bőven kijutott az elmúlt évek során is, de ez mind eredményben, mind pénzügyileg felülmúlt minden eddigit. Ha ebből a szempontból nézzük a hétvégét, akkor mindenképpen egyedülálló és természetesen érzelmileg is ott fog maradni a top emlékek között, de ha valamit kapásból rá kéne vágnom, akkor a múlt havi szófiai dupla top 64-et például abszolút előbbre helyezném. Miután márciusban visszatértem a játékhoz, több alkalommal is hajszálon múlott a jó eredmény, ott pedig végre átszakadt a gát, és bízom benne, hogy még sokáig visz magával az ár!
Egy olyan versenyen jött össze ez a kiugró eredmény, amin inkább csak túlesni akartatok, hiszen már bőven benne voltatok az OP-17 tesztelésben, nagyrészt a jóval nagyobb téttel bíró Finals miatt is, amin te is indulhatsz majd. Mentálisan ez jelentett számodra bármiféle különbséget (esetleg előnyt) egy átlagos Regionalhoz képest?
Ahogy a verseny előtti preview-ban is írtam, ez abszolút örömjáték volt. A 16.5-ös etap előtt játszottam/játszottunk egy adagot a G által megreformált Rosi listával, ami már Zágrábban is nagyon nagyot szólt, de mire Svédországba értünk, én személy szerint már csak az OP-17-es listákat püföltem. Biztos, hogy ennek is volt szerepe abban, hogy felszabadultabb állapotban ültem le játszani egész hétvégén, de a két legfontosabb részlet mentálisan egyrészt az volt, hogy tudtam, hogy miénk a legerősebb pakli a teremben, másrészt az ezt megelőző két event pénzügyileg is visszaigazolta a befektetett energiát, és nem elhanyagolható ez a korábban sokszor visszatérő nyomás sem – legyen az bármilyen apró is.

Nem titok, hogy rengeteg TCG-t kipróbáltál már kompetitív szinten, és most sem a One Piece az egyetlen, amit aktívan űzöl. Mennyire nehéz ezt összeegyeztetni, akár mentálisan, akár időben, pláne ennyire feszített versenynaptár mellett?
Rettenetesen kimerítő volt és magas szinten nem is feltétlen bírtam el a feladattal, éppen ezért abban a pillanatban, hogy az előző és a mostani etap előtt sikerrel vettük a 0. fordulót a jegyvásárlásoknál, le is tettem egy időre a Riftboundot, ami az év elején az OP mellett még a menün volt. Ennek ellenére ha jön egy “offszezon” vagy neadjisten utolér a balszerencse és sorozatosan lemaradnék a jegyekről, akkor jó tudni, hogy olyan opciókba lehet visszacsobbanni, mint a Flesh and Blood, a Riftbound vagy éppen a jövőre megjelenő Naruto TCG. Ugyanakkor nekem is be kellett látnom (és másoknak is), akik komolyan akarják venni a versenyzést, azt javaslom, hogy nem éri meg folyamatosan több darabkára tördelni a fókuszt és az energiát, éppen elég nehéz egy elit mezőnnyel felvenni a versenyt.
Nem te vagy az egyetlen olyan játékos, akinek egyértelműen ez az idei eddig a legsikeresebb éve versenyfronton, különösen itt a nyári szezonban. Te minek tulajdonítod ezeket az eredményeket?
Elképesztően szerencsés helyzetben vagyok, hogy G személyében a modern OP scene egyik legjobb játékosával készülhetek együtt versenyről versenyre, az én sikerem hatalmas százalékban szintén neki köszönhető, illetve Baki Danival kiegészülve szerintem elképesztően jó tesztrészleg alakult ki, amihez bízom benne, hogy a srácok is úgy érzik, hogy sokat tudtam hozzátenni. Mindenesetre én úgy érzem, a legfőbb fegyvertény az, hogy kölcsönösen kisegítjük egymást, ha valaki éppen ideiglenesen behullik a mentális gödörbe, akkor sem marad ott sokáig.

Az elképesztően értékes díjak és a Regional-versenyek egyre növekvő mennyisége mellett azért bőven hallani kritikákat is a One Piece kompetitív része kapcsán. Te hogy látod a mostani helyzetet, mi(ke)n változtatnál, ha megtehetnéd, akár más játékokkal összevetve?
Hétről hétre eldobom az agyam azon, hogy hová nőtte ki magát a játék, és ki tudja, hol van még a vége. Ez ahány hatalmas lehetőséget hozott magával, annyi bosszantó aspektusa is van, kezdve az eredményeket befolyásoló dealektől a verseny végi mutyikon át az egészen észveszejtő csalásokig. Az első és legegyszerűbb megoldás az lenne, még ha furán is festene a tabella, ha a Bandai kiszedné a másodlagos pontszámokat, és ABC-sorrendben közölné le az adott pontszámon álló játékosok listáját a verseny végéig bezárólag, így elejét véve a sorozatos matchfixingnek és a verseny végi félórás judge appealeknek. Nem egy közepesen kínos pillanatot szült már nálam is, amikor nem akartam belemenni hasonló dealekbe, ezeket ilyen szempontból is jó lenne elengedni.
Köszönjük az interjút, sok szerencsét a hétvégi Finalsre!
