Íme az ideális mennyiségek arra az esetre, ha a paklink tetején kutakodnánk.

Bár a kártyajátékokban nagyon sok szubjektív elem van, szerencsére nagyon sok esetben segítségül hívhatjuk a matematikát és a statisztikát is, ha az a cél, hogy még pontosabban megértsünk bizonyos dolgokat. A húzási valószínűségek tipikusan ebbe a kategóriába sorolhatóak: sokan “érzésre” rakják össze a paklijukat, és minél komolyabb a rutin, ez annál életképesebb megoldás tud lenni, ugyanakkor baj soha nem volt még abból, ha a számok terén is meggyőződünk bizonyos dolgokról – sőt!

A One Piece Card Game esetében ilyenek például az ún. searcher kártyák, melyek speciális módon működnek: nem a teljes pakliból, hanem csupán a felső néhány lapból keresnek nekünk bizonyos feltétellel. Ez egyben azt is jelenti, hogy (hacsak nem 100 százalékban olyan lapból áll a paklink, ami megfelel az adott kitételnek, de erre nincs túl sok példa) lesznek alkalmak, amikor ezek “besülnek”, avagy nem találunk velük a szükséges típusból (angolul ezt nevezik “whiff”-nek). Hogy az adott pillanatban mi a paklink felső 5 lapja, azt (szabályos keverés mellett persze) nem tudjuk befolyásolni, a valószínűségeket azonban annál inkább a decképítésen keresztül. Már csak az a kérdés, hogy mik az ideális százalékok?

Ez egyben vitapont is lehet, hiszen lesznek, akik már 80 százalékos találati valószínűséggel is megelégszenek. Mások ellenben azt fogják mondani, hogy nekik nem fér bele, hogy minden ötödik próbálkozásuk sikertelen lesz, ezért inkább még magasabbra törekednek. Az alábbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hogy mennyi megfelelő lappal kell játszanunk ahhoz, hogy az esetek legalább 80, illetve 90 százalékában legyen találatunk a keresőkkel.

---

A módszertan alapját a hipergeometrikus eloszlás adja, amivel igen jól ki lehet számolni, hogy milyen valószínűséggel húzunk be egy-egy bizonyos lapot paklimérettől és darabszámtól függően – íme ehhez egy online kalkulátor. Mivel azonban nem a kezdőkezet kell vizsgálni, ezért a számítás kicsit bonyolultabb, ha ugyanis felhúzunk 5 lapot a játék elején, onnantól már egyáltalán nem fix, hogy mennyi “találat” kártya maradt a deckben. Emiatt minden esetben számoltunk egy várható értéket a kezdőkézben lévő ilyen lapok számára, és ez alapján módosítottuk a számítást.

Példa: ha 20 “találat” lappal játszunk, akkor a kezdőkézbe ezek közül várhatóan 2-t fel fogunk húzni, így a keresőnek már nem 20 találat lesz megfelelő a maradék 45-ből, hanem csak 18, ami végeredményt tekintve több mint 2 százalékpontos különbség 5 lap megnézése esetén.

Ha legalább 80% eséllyel szeretnénk találni a keresőkkel az első körben, akkor az alábbi mennyiségekkel szükséges játszani attól függően, hogy hány lapból keresünk:

• 5 lap esetén min. 13 db
• 4 lap esetén min. 17 db
• 3 lap esetén min. 21 db

Ha legalább 90% eséllyel szeretnénk találni a keresőkkel az első körben, akkor az alábbi mennyiségekkel szükséges játszani attól függően, hogy hány lapból keresünk:

• 5 lap esetén min. 18 db
• 4 lap esetén min. 21 db
• 3 lap esetén min. 27 db

Ha nem mi kezdünk, tehát 6 lapot láttunk már a paklinkból az első körben, akkor picivel jobbak az esélyeink ugyan, de számottevően nem térnek el az eredmények, az 5 és 4 lapos searcher kártyák esetében ugyanezek a mennyiségek jönnek ki.

---

Számos olyan esettel találkoztam már, ahol egy adott játékos hüledezett, hogy már megint besült valamelyik keresője, ám amikor szóba kerültek a mennyiségek, kiderült, hogy valójában bőven az ideális mennyiség alatt volt a találatok száma. Emiatt a pakliépítés során mindenképpen ajánlott a fenti mennyiségek betartása.

Ne feledjétek mindemellett azt se, hogy egyáltalán nem kötelező searcher kártyákkal játszani akkor sem, ha egyébként illeszkednek a koncepcióba. Ha nem jön össze a szükséges mennyiség, akkor még mindig jobb egy kicsit kevésbé kontisztens pakli, mint egy olyan, ami három esetből egyszer laphátrányba rakja magát azért, mert besült a keresője. Lényeg a lényeg: legyünk tisztában a valószínűségekkel, és akkor nem érhetnek bennünket meglepetések – legalábbis nagy mintán…